A diplomácia a dialógus művészete – interjú Bogyay Katalinnal

UNESCO NOW címmel szervezett konferenciát Veszprémben a Pannon Egyetem kőszegi kampusza, melynek prominens személyisége őexcellenciája Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, Magyarország korábbi ENSZ és UNESCO nagykövete, az UNESCO Közgyűlés 36. elnöke, a Pannon Egyetem díszdoktora is részt vett. A konferencia után interjúban beszélgettünk a nagykövet asszony személyes elnöki témáiról.

Az ENSZ fennállásának 80. évfordulóját ünnepelhetjük idén októberben. Miért fontos ez a jubileum?

A jubileumok lehetőségeket biztosítanak arra, hogy egy-egy témára összpontosítsunk, és odavonzzuk olyan embereknek az érdeklődését is, akik az adott a témákkal kevésbé foglalkoznak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a II. világháború után jött létre azzal a céllal, hogy a konfliktusokat az emberek, országok, népek, vallások és kultúrák ne háborúkon keresztül oldják meg, hanem együttműködésben, egymásra való odafigyeléssel, megállapodások formájában. Egy olyan struktúra épült ki, amely segítségével válaszolni kívánunk a kihívásokra. Az ENSZ fő témakörei a béke, biztonság, fejlődés és az emberi jogok kérdésköreihez kötődnek; jövőnk, múltunk és jelenünk összekapcsolódásáról beszélünk egyszerre.

A 80. évforduló alkalmával nagyon sokszor tudunk arról beszélni, hogy mit ért el az ENSZ, miben volt sikeres, miben bukott el, és mi az, amin dolgozni kell. Az ENSZ egy kormányközi szervezet, ami úgy tud működni, ahogyan a tagállamok megengedik. A 80. évfordulóban elemzésre van lehetőség: a megtett utat lehet vizsgálni; átgondolni, milyen reformokra van ahhoz szükség, hogy az ENSZ a kornak megfelelő, a kor kérdéseire válaszokat adó szervezetként tudjon működni.  Mindent megteszünk, hogy ne legyenek háborúk, de sokak, és az ENSZ erőfeszítései ellenére mégis vannak tűzfészkek. Miért nem tudunk békében élni mi emberek egymással? Ezekre a kérdésekre folyamatosan keressük a válaszokat, és egy ilyen évforduló sok kérdést felerősít, és az adandó válaszokat, elemzéseket felgyorsíthatja és felhangosíthatja.

Magyarországon szerveznek a jubileumhoz kapcsolódó rendezvénysorozatot?

Igen, a Magyar ENSZ Társasággal, melynek 2021-ben választottak elnökévé, egy országos méretű nemzetközi rendezvénysorozatot tervezünk konferenciákkal, kurzusokkal, ifjúsági versenyekkel, könyveket, publikációkat szerkesztünk és adunk ki. Ez egy nagy év lesz, ahol minden együttműködési formában valósul meg, kiemelten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. Én mindig is abban hittem, hogy minden csak úgy tud igazán sikeres lenni, ha együttműködési formában van – a Magyar ENSZ Társaság is csak úgy tud működni, ha partnerei vannak. Odafigyelünk arra különösen, hogy egyetemekkel, diákokkal  közösen gondolkodjunk, hogy a fiatalok hangjait meghallgassuk Az UNESCO két fő stratégiai prioritása Afrika és a nők szerepének megerősítése, a női jogok erősítése, és kiemelt figyelmet fordít az ifjúságra az ENSZ egész rendszere. Átfogó témánk: a válságokra való felkészülés és gyors, összefogott reagálás. Az ENSZ társaság híd a világszervezet és a magyar társadalom között, az ENSZ munkáját szeretnénk közelebb hozni, érthetőbbé tenni.


Könnyű bevonni az ifjúságot? Mennyire fogékonyak rá?

Szerintem igen, mivel van egy program, ami kimondottan a ifjúságra való odafigyeléshez kötődik: a Youth Delegate Program, az Ifjúsági Küldött Program, amelyben minden ország egy-egy ifjúsági küldötte részt vesz a globálisan működő hálózatban. Én akkor voltam ENSZ nagykövet, amikor Magyarország belépett a programba, azóta hazánknak minden évben van ifjúsági küldöttje. A múlt év kiemelkedően sikeres volt. Egy szenior és egy junior ifjúsági küldött dolgozott együtt a magyar fiatalokkal, és az ENSZ különböző helyszínein, New Yorkban, Genfben, Bécsben megosztották a magyar ifjúság gondolatait és problémáit a világgal. Tapasztalatunk, hogy nagyon erős az ifjúság érdeklődése.

Mi az UNESCO küldetése, feladata ma, a nagy paradigmaváltások és válságok tükrében?

Amikor 2011-ben az UNESCO közgyűlési elnöke lettem, két évre három prioritást határoztam meg: elsőként a kulturális sokszínűség tiszteletét, mert ez önmagunk és az emberek iránti tiszteletet jelenti. Második a soft power diplomácia fontosságának és használatának erősítése, ami oktatási, kulturális, tudományos és kommunikációs nemzetközi együttműködéseken keresztül építi a nemzetközi kapcsolatokat. Harmadik a nemek közötti egyenlőség, a nők közéleti szerepvállalásának megerősítése, a nők jogaival való kiemelt foglalkozás. Mindhárom prioritásom alapvetően az UNESCO missziójához kötődő prioritás. Ma, ahogyan az UNESCO missziójáról szóló előadásomban is elmondtam az inkluzív és méltányos minőségi oktatás biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek előmozdítása mindenki számára kiemelkedően fontos számunkra. 
Ahogyan az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel, a víz- és óceángazdálkodással, valamint a katasztrófakockázat csökkentésével kapcsolatos ismeretek bővítése. A nemzetközi együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia és az innováció területén kiemelt terület, ahogyan az örökség és a kulturális kifejezések sokszínűségének, védelmének és előmozdításának fokozása.  
Az év prioritásai között van a véleménynyilvánítás szabadságának és az információhoz való jognak a támogatása, és a megkülönböztetés, a gyűlöletbeszéd és a sztereotípiák elleni küzdelem.

Nagykövet asszony nagy szószólója a nők esélyegyenlőségének, kifejezetten az oktatás és a diplomáciában való szerepvállalásuk terén. Hogyan valósítható meg ennek az esélyegyenlőségnek a támogatása?

Van egy saját mozgalmam, amit nagykövetként megalakítottam Párizsban, New Yorkban, és Magyarországon is. Ez a ‘Women4Diplomacy International’, a nők diplomáciában betöltött szerepének erősítéséről szól. Ha a diplomácia a dialógusnak a művészete, akkor ebben különösképpen fontos szerepet játszottak és játszanak mindig is a nők. Ha a nők több és nagyobb szerepet kapnak a közéletben, a nemzeti és globális diplomáciában, akkor az a problémamegoldó képesség, kreativitás, odafigyelés, amiben ott van az empátia, a másik meghallgatása, a mindig valamilyen megoldást találni akarása, akkor az sokkal jobbá teszi a világot. És ebben a mozgalomban nemcsak a professzionális diplomáciáról beszélek, hanem egy megközelítési módról, ami a másik meghallgatásával kezdődik. Ezért a mozgalomban sokfajta remek nő vesz részt, művészek, jogászok, írók és persze diplomaták, akik abban hisznek, hogy a konfliktusok megoldása nem az, ha egymásra lövünk, hanem ha megpróbáljuk megtalálni a közös nevezőt. A nőkben lévő tehetséget nem használni bűn az emberiség fejlődése szempontjából. Ezért nagyon fontosnak tartom azt, hogyha egy nőben rejlik tehetség, és ezt szeretné használni a saját maga, családja, környezete, hazája, az emberiség  érdekében, akkor legyen döntési lehetősége arra, hogy a köz érdekében is dolgozzon.
Azon túl bebizonyította a történelem, ha a békekonferenciákon a nők részt vesznek, és nem csak jegyzetelőként, akkor a béke tartósabb lesz. Ha nőket nem hívnak a tárgyalóasztalokhoz,  akkor azok a problémák, amelyek a nők, gyerekek, család szempontjából fontosak, vagy a nők nézőpontját jelentik, nem kerülnek be ezekbe a dokumentumokba. Tehát nem lehet úgy dönteni, hogy  nem kérdezzük meg a társadalom felét.  Az ENSZ-nek nem volt még női főtitkára. 1945 óta az ENSZ-nek összesen 4 női elnöke volt, mert a kormányok nem jelölnek nőket, nem azért mert nincsenek tehetséges és felkészült nők. 2011-ben, amikor az UNESCO közgyűlési elnökké választott, én voltam a harmadik nő ebben a pozícióban 1945 óta. Ezek nem jó számok. Ezen még sokat kell dolgozni.


Marton Angéla

Fotók: Halmos Máté